Németország, országismeret

EU-csatlakozás időpontja: 1993. november 01. (1958. január 1-től az EGK tagja)
Népesség: 82 531 700 fő
Terület: 357 021 km2
Lakosság nemzetiségi összetétele: 90% német, 1% dán, 1% fríz, 0,5% szorb, 2,2% török, 1% délszláv, 1% olasz, 4,5% egyéb
Államforma: szövetségi köztársaság
Államfő: Horst Köhler szövetségi elnök
Hivatalos nyelv: német, regionálisan: dán, fríz, szorb
Pénznem: euro (EUR) = 100 eurocent 2002. január 1. óta

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság, független ország, vezető ipari állam Európa északi-középső részén. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, és a Benelux országokkal.

Ezen kívül, északon két tenger is mossa partjait, az Északi- és Balti tenger. Éghajlata túlnyomóan nedves, kontinentális jellegű. Németország a paleolit óta lakott terület, a neandervölgyi ember és szinte valamennyi kő-, bronz- és vaskori kultúra maradványait megtalálták itt.




Politikai rendszer

Végrehajtó hatalom

Az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. Kormány: A kormányzást a szövetségi kormány és a szövetségi államok közösen látják el. Németország föderális rendszere nem csupán regionális eltérések miatt alakult ki, hanem politikai megfontolásoknak is köszönhető. Ezzel a rendszerrel ugyanis lehetővé válik az államhatalom törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom intézményeinek horizontális megosztása mellett az államhatalom vertikális tagolása is. A szövetségi államok igen nagy autonómiával rendelkeznek, valamennyi tagállam a szövetségi alkotmányon túl önálló alkotmánnyal és intézményrendszerrel is rendelkezik. A szövetségi államok hatáskörébe tartozik a szövetségi politikák meghatározása és végrehajtása.

A kormány vezére a szövetségi kancellár tagjai a szövetségi miniszterek. A kancellárt a parlament választja meg, és a kancellár a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kancellár mandátuma négy évre szól. A szövetségi kormány általános bel- és külpolitikai ügyekben jár el. A szövetségi elnököt a szövetségi konvent választja meg. A konvent csak az elnök megválasztására ül össze, tagjai a Bundestag képviselői és szövetségi államok delegáltjai. Az elnök öt éven át tölti be hivatalát. A tisztséget maximum kétszer töltheti be ugyanaz a személy. Feladatkörét törvény szabályozza.

Törvényhozó hatalom

A törvényhozást a kétkamarás szövetségi parlament látja el, amely 656 tagú. A parlament alsóházból (Bundestag), és felsőházból (Bundesrat) áll. Az alsóház képviselőit általános, közvetlen, szabad és titkos választás útján négy évre választják. A választáson minden 18. életévét betöltött német állampolgár rendelkezik a választás és választhatóság jogával, aki nem kizárt a választójogból. A felsőház területi alapon szerveződik, azaz a szövetségi államok érdekeit hivatott képviselni. Tagjait a szövetségi államok kormányainak tagjaiból, vagy azok által jóváhagyott tagokból választják. A felsőháznak erős hatalma van azáltal, hogy sok törvény elfogadásánál vétó-joggal rendelkezik. a két ház viszonyában az alsóház dominanciája érvényesül, de a felsőház sem formális, hiszen számos törvényjavaslat esetében vétójoggal rendelkezik.

Igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltató hatalmat az alkotmánybíróság, szövetségi bíróságok illetve a szövetségi államok bíróságai gyakorolják. Az alkotmányosság megőrzéséről az Alkotmánybíróság gondoskodik.

A képeken a Brandenburgi kapu és a német parlament található.

Címek:

Németország hivatalos honlapja:
www.bundespraesident.de
Német nagykövetség Magyarországon:
1014 Budapest, Úri utca 64-66.
Tel.: 0036-1 488-35-00
E-mail: info@deutschebotschaft.hu
Honlap: www.deutschebotschaft-budapest.hu
Magyar nagykövetség Németországban:
Unter den Linden, 76 10117 Berlin
Tel.: (00)-(49)-(30) 203-10-100 vagy 203-10+ mellékszám
Ügyeleti szám: 00-49-172-3233-930
E-mail: kom@huembvie.at
Honlap: www.ungarische-botschaft.de
Startlap:
nemetorszag.lap.hu